Elég az erdő?
A biomassza-erőművek csak 2024-ben 1,4 millió m3 erdei biomasszát égettek el, ami hozzávetőleg 7000 hektárnyi – azaz 10 000 focipályányi – erdőterületet jelent. Cserébe éves villamosenergia-fogyasztásunknak csupán 2,7%-át fedezték.
biomassza erőműveinkben
Magyarországon ma a kitermelt fáink több mint felét azért vágjuk ki, hogy otthonainkban vagy biomassza-erőművekben eltüzeljük. Ezek jelentős része, 60%-a pedig magas természetességű erdeinkből származik. Ez azt jelenti, hogy évente 1,4 millió köbméter fát termelünk ki, melynek jelentős része legértékesebb erdeinkből származik, azért, hogy ezeket hatékonytalan biomassza erőművekben elégessük, és villamosenergia-fogyasztásunk kevesebb, mint 3%-át fedezni tudjuk.
A biomassza létesítményeknek három fő típusa van Magyarországon: van, amelyik kizárólag villamos energiát termel, van, amelyik kapcsoltan hőt- és villamos
energiát, és vannak a kizárólag távfűtést biztosító fűtőművek. Ezek döntő részt, 70%-ban erdőkből származó fát égetnek el, 30%-ban más biomasszát, pl. szalmát. Amíg a fűtőművek hatásfoka magas, kb. 85% – vagyis a felhasznált biomasszának csak 15%-a megy kárba, addig ez az arány a kapcsolt erőműveknél közel 50%, a kizárólag villamos energiát előállítóknál nem egész 25%. Ehhez képest a biomassza döntő részét az utóbbi két típusba sorolható létesítmények használják fel, így összességében a felhasznált biomassza nagyobb része, 54%-a kárba vész.
Magyarországon ma 100 kivágott fából 62-őt eltüzelünk. Ezeknek 60%-a értékes erdőkből származik. Ebből a 100 kivágott fából minden ötödik fa biomassza erőműbe megy. Ez évente nagyjából 1,4 millió m³ tűzifát jelent. Ennyi rönkfával közel négy Puskás Arénát színültig tölthetnénk. A hatásfokuk ugyanakkor nagyon alacsony: 40%-os. Vagyis az erőművekben elégetett fákból hozzávetőlegesen csak minden 3. hasznosul energiaként, a többi veszteség. A biomassza erőművek a villamosenergia-fogyasztásunk mindössze 2,7%-át fedezik, míg a napenergia 2025-ben már 17%-ot fedezett a fogyasztásunkból. Ha a napenergia mellett a szélenergiának is hasonlóan tered engednének, ez a termelés könnyen kiváltható lenne. Egy egészséges nap/szélenergia arányt feltételezve, amik időben is jól kiegészítik egymás, ez a termelés éves szinten 41 db modern szélturbinával és 570 MW többlet napenergia kapacitással kiváltható lenne, ami a jelenlegi napenergia kapacitás 7%-kos bővítését, vagyis mindössze 1400 hektár vagyis 2000 focipályányi napelem telepítését jelenti.
Miért akkora baj, hogy az erőművek biomasszát égetnek?
Azért, mert ehhez 1,1 millió m3 fát vágnak ki és tüzelnek el évente, erdei élőhelyeket tesznek tönkre, és rengeteg szén-dioxiddal terhelik a légkört. Ehhez az elmúlt 20 évben 323 milliárd forint működési hozzájárulást vettek fel az erőművek. Vagyis állami támogatással égetik természetes erdeinket – környezetkárosító módon előállított, alacsony hatásfokú villamos energiáért.
Nem látják a fától
az erdőt!
Az erdőkben létrejövő szerves anyagok összességét úgy hívják: biomassza. Ha mindez következmények nélkül elégethető, klímasemleges energiahordozóként kezeljük, ahogyan a biomassza-erőművek teszik, arra nehéz szavakat találni! Nem akarod, hogy téged is bevigyenek az erdőbe?
Ha nektek is lételemetek a környezetvédelem, hallgassatok bele a WWF magyarország zöld podcast adásába!
A Lételem legfrissebb epizódjaiban a WWF Magyarország szakértőivel járjuk körbe a biomassza témakörét. Tényleg bio a biomassza? Hogyan és miért kerül a biomassza az erőműbe? Az első epizódot itt, a második epizódot pedig itt tudod meghallgatni.
A biomassza-erőművek alacsony hatásfokú, környezetkárosító működéséhez még az örökké pozitív Magyarósi Csaba sem tud jó képet vágni.
adományozz!
A változások, amelyeket a világban szeretnénk látni, csak minyannyiunk erőfeszítései révén valósulhatnak meg – együtt lehetséges.
hírlevél
Iratkozz fel hírlevelünkre!